Nőnapra megszerveztük az első, de biztos, hogy nem az utolsó „szépülős napunkat”, vagy divatosabb néven workshopunkat.
Bevallom, imádom a kisfiam, nagyon vágytam is rá, de bizony gyermek/gyermekek érkezésével sok minden megváltozik. A legnagyobb ellenségünk, Anyaként pedig a folyamatos időhiány lesz. A teljesítési vágy, pedig bekebelez…egyszerre szeretnél szép otthont, jól nevelt, okos gyermeket, akivel folyamatosan játszol, megértő szerető feleség…és akkor most hol is vagyok Én? Szeretnék szép hajat, körmöt, ruhát, szép ápolt bőrt. Ezekkel a belső gondolatokkal kezdtem el szervezni nőnapra, több szakemberrel a nőnapot, mert látom a környezetemen is hogy „elfelejti hogy nőnek születtünk” 😊
Nagyon izgatott voltam, nem tudtam, hogy aki eljön éppen az életében hol tart, mit szeretne
Mi nem átváltoztatunk, hanem „előhívtuk az elfelejtett Nőt”! Színtanácsadóként, Komáromi Mónikával megbeszélték a résztvevők a saját színtípusukat, átnézték a színkártyát, önbizalmat kaptak a tükör előtt a színes kendők segítségével, hogy bizony melyik szín a nyerő. Ezután a kozmetikában jött a smink. Ez egy bensőségesebb környezet, megnyílik mindenki, de közben érzem a feszültséget….(nem tudja ki fog vissza nézni a tükörben, tetszeni fog-e a látvány, és a „megdöbbenéstől hogy foglalkoznak velem”). Jött a hajmosás, bodorítás vagy vágás és beszárítás, amit Menczel Krisztina csinált. Közben falatoztunk, kávéztunk, és Én figyeltem, a mozdulatokat, egy-egy reakciót, hogy nézegeti magát a tükörben a NŐ… közben megváltozott a testtartásuk, a kommunikációjuk, már nem feszültek. Mindezt pedig lezártuk egy kis portré fotózással, amit Niki készített …azt akartam, hogy ez a nap ne csak fejben emlékként legyen meg, hanem akár rossz napon is elő tudja venni a fotót és erőt merítsen belőle. IGEN, EZ IS ÉN VAGYOK!
Jól éreztem magam, és azt a visszajelzést is kaptuk mint szakembertől, mint résztvevő vendégtől, hogy nagyon jó volt.
Most meg is mutatjuk Nektek Melinda előtte-utána fotóit, és a saját szavait, amit írt aznapról:
„Én nagyon jól éreztem magam szombaton. Egy ideje már nem éreztem Magamat a helyemet és a szombati nap egy jó alkalom volt arra,hogy ezen változtassak. A figyelem,a törődés egész idő alatt érezhető volt és a végén a tükörbe nézve elmondhattam igen ez vagyok Én!!!! Én,aki egy kicsit valahol elveszett a szürke hétköznapokban. Minden apró részletre figyeltetek,bele értve a kis finom falatkákat,teát,pezsgőt. Lelket melengető nap volt,amit lehetne többször is megejteni.
Egy kis saját tapasztalatom a szombati nap végére:mint említettem kereskedelemben dolgozom. Aznap kasszába osztottak be. 3 kassza ment,az enyémben álltak a legtöbben,hiába nyomtuk meg a gombot,hogy a többi működő kasszát is vegyék igénybe,senki nem állt át a másik kasszába. Kolleganő megkérdezte,hogy mit csinálok,hogy mindenki hozzám áll? Mondtam neki,hogy itt a hangsúly a mi van rajtamon van most,nem azon,hogy mit csinálok…..
Jó volt magam Nőnek érezni újra.”
Összességében tehát egy kellemes napot töltöttünk el szombaton a stílusos nőnap alkalmából, Mónikával, Krisztivel, Orsival, Nikivel közösen
Sok mindent megtudtunk a stílusról, színekről, amikor a vendégek számára is egyértelművé vált mely színekben vibrál jobban személyiségük, melyek emelik ki igazán a szépségüket, öröm volt látni hogy harmóniába kerültek önmagukkal. Miután a megfelelő kendők eléjük kerültek az arcuk sugárzott, majd egy tökéletes frizura és egy színtípushoz passzoló smink után jöhetett a fotózás, izgalmas volt megtapasztalni a változást, a smink, frizura és egy kis tudatos színvalasztás harmonikussá tette a megjelenésüket és esetenként még egy jó adag magabiztossagot is kaptak. Egy-egy kellemes énidőt jelentő nap testnek és léleknek egyaránt feltöltődés legyen szó egy szépítkezésről, új ruhavásárlásról, egy hatalmas sétáról a tavaszi napsütésben, fontos hogy néhanapján kiszakadjunk a hétköznapokból és kizárólag magunkra figyeljünk.
Szeretettel, Orsi és Niki