Mindig is tudtam, hogy a belső tér tervezésével szeretnék foglalkozni. Már a gimnáziumban is kikérdeztem a mellettem ülő osztálytársam, hogy milyen házat építene, ha tehetné, és mi lenne benne, aztán órán megterveztem. Az egyetemi felvételi nem sikerült építész / belsőépítész szakra így lakberendezői tanfolyamot végeztem el, amit akkoriban még csak két iskolában volt lehetséges. Akkoriban egyáltalán nem tudta környezetem sem, hogy mit is csinál egy lakberendező és biztos csak díszpárnákat válogat. Érettségi másnapjától dolgoztam is, lakberendezőként csak eladónak kerestek ilyen végzettséggel (ilyen képesítés áll ugyanis az OKJ képesítésben; Lakberendező – lakberendezési cikk eladó) ezért egy jól kereső banki munka mellett döntöttem. Ezzel más irányt is vett az életem. Mivel akkoriban a jövőképem is megváltozott, az addigi lakberendezői tapasztalataim alapján, így munka mellett egy EU kül-és biztonságpolitika szakot végeztem el. Mire végeztem, tudtam mi az pontosan, amit csinálni szeretnék, azt, ami boldoggá tesz és kreativitásom is kibontakoztathatom. Teljesen sosem szakadtam el a lakberendezéstől, mindig mindenhol az újdonságokat lestem és képeztem magamat. A kreativitásomat kezdtem kiélni egy Maszk és sminkmester képző kurzuson, követtem az álmaimat.
Lakberendezőként álmaimat követtem
Fellelkesedve fel is mondtam a munkahelyemen, férjem támogatásával, mert már tudtuk, hogy családot szeretnénk alapítani, és a sok túlóra és stressz nem volt jó hatással a babaprojectre. Beköltöztünk első saját lakásunkba, amit én tervezhettem, ami hatalmas örömmel töltött el.
Ezután kaptam az első megbízásomat is egy ismerősünktől, akihez a mai napig nagyon szoros barátság fűz. Ahhoz, hogy megkapjam első munkámat, szükséges volt az első projecthez, hogy megmutathassam milyen stílussal tervezek. Első megbízásomat már nagy pocakkal fejeztem be. Úgy éreztem, hogy sok év után végre el tudok indulni a saját utamon, ami a karriert illeti. Mire az első fiam babázása után vissza tudtam menni dolgozni, úgy éreztem újra kell kezdenem mindent. Kicsit tanácstalan lettem, mint vállalkozó sok kérdésben nem tudtam a választ. Próbáltam építésszel együtt dolgozni, hátha több megkeresésem lesz, és végre így nem egyedül vagyok. Ez szerintem a lakberendezőknek, akik egyedül dolgoznak hosszútávon nagy kihívás, mert magunkkal kell megbeszélni a felmerülő kérdéseket. Szerettünk volna még egy babát, de nem akart összejönni, talán azzal is nyugtattam magam, hogy majd, ha a második pici mellől visszatérek, akkor teljes erőbedobással a karrieremre fogok fókuszálni, de nem így lett, nem kopogtatott nálunk a gólya.
Két gyerek, tervező iroda, új lehetőségek
Kitaláltam magamnak egy karrierutat, aminek a következő komoly lépése egy tervező iroda kialakítása volt. Mire elkészült a felújítása váratlanul kiderült, hogy babát várok. Szerencsére az iroda felét tárolásra is tudtuk használni, mert két gyerekkel már a lakásunkat is kinőtük. A gyerekekkel már igen izgalmas az élet, főleg, ha a férjed sokat van távol és egyedül kell megoldani a feladatokat.
Ez az időszak nagyon hasznos volt arra, hogy a fejemben is kialakuljon az üzleti tervem. Így a második gyerek utáni munkába állás már komoly készületekkel indult. Nagyon jó bölcsödébe került a kicsi, tudtam, hogy örömmel fogadják és Ő is örömmel járt volna, ha a sok taknyoskodás le nem döntötte volna. Ahogy beadtam bölcsödébe már 3 új ügyfelem volt. Ezt annak tudtam be, hogy fejben is tisztán láttam, hogy merre haladok és milyen céljaim vannak.
Család – otthon – munka harmónia megteremtése
Nem számoltam, de biztos vagyok benne, hogy többet volt a kicsi otthon, mint bölcsödében. Gondoltam, nembaj a nagyobb fiam is sokat betegeskedett a bölcsibe, na majd az ovit megerősítve kezdjük. Milyen jó is lesz…. Hol tudtam dolgozni, hol nem… leginkább nem. Nem mondom, hogy könnyű volt ez az időszak, újra türelemre inteni magamat. Próbáltam segítséget kérni a férjemtől gyerekfelügyelet téren, kezdtem azt érezni, hogy csak anya az, akinek a karrierját háttérbe kell szorítani újra és újra mert a gyerekek betegek/ szünet van, és otthon kell lenni velük. Ahogy mindenkinél, ekkor jött a tőrdöfés, a COVID karantén.
COVID idején is tervekkel tele
Ebben nem vagyok egyedül, nagyon sok család ugyanezeken a problémákon végigment a COVID által, amiket most nem is szeretnék ecsetelni. Jelentem, kijöttünk a gödörből, látom, hogy jó irányba haladunk. Férjem és az én karrierem is, szerencsére. Gyerekek itthon, online suli… az ovis kicsi mesézik… én dolgozom. Nem egy idilli kép, sokszor van lelkiismeret furdalásom. Heti kétszer bébiszitter vigyáz rájuk, akkor intézem azokat dolgokat, amit online nem tudok elvégezni a munkámban. Mindig azt mondtam, hogy a sok belefektetett munkának meg kell lenni a gyümölcsének. Nem mondom, hogy nem jutott eszembe, hogy feladom, és elmegyek akár eladónak fix fizetésért.
Most már nem tudom csak úgy feladni
Mikor a sok belefektetett pénzbe és energiára gondolok már nem tudom és persze nem is akarom feladni. Örömmel tölt el az alkotás, hiszen a lakberendezői tevékenység egy összetett tervezői munka. Úgy látom, hogy csak úgy lehet fejlődni, ha több felelősséget vállalunk és több energiát rakunk bele. Azt beszéltem meg a férjemmel, hogy adok egy kis időt még magamnak, amikor minden energiámat beleadva, bátran felvállalva minden olyan üzleti tervemet, ami a fiókban porosodott meglépem. Aminek, nagyon örülök, hogy egyre többen látják, mennyi időt, pénzt és energiát tud megspórolni egy lakberendező, és szükség van rám. Ez a legjobb érzés. Szeretném a magyar embereket kiugrasztani a megszokottból és megmutatni mi az amivel komfortosabbá és élhetőbbé tehetjük a lakókörnyezetünket. Büszkén mondhatom, hogy például egy olasz design cég magyar képviselete lettem, egy belga szőnyeggyártó céggel egyeztetek a Zoomon keresztül. Én is ki tudtam lépni a komfortzónámból, mikor azt mondtam, hogy most vagy soha.
Itt vagyok két gyönyörű, egészséges gyerekkel
Közel a 40-hez, nem várhatok csodára és mondhatom, hogy majd eljön az én időm is. Nehezített körülmények között (sosem ideális a helyzet) gyerekek mellett igenis képesek vagyunk megvalósítani önmagunkat, lemondásokkal jár, kompromisszumokkal, de megéri. Persze kell tudnunk saját határainkat, ezt felismerve igen gyorsan, én és a cégem is bővül, nem csak az együttműködők körével, hanem munkatárssal is. Végre nem leszek egyedül a munkámban. Látom a fejlődés folyamatát, ami izgalmas újdonságokat hoz. Boldog anya boldog gyerek ????
Hárosi Enikő
Hed Design Stúdió tulajdonosa
