Igen, nyaraltunk! Nem, nem a klasszikus értelemben vett nyaralás volt, én most mégis pont úgy érzem magam, mint mikor pár évvel ezelőtt utoljára részem volt benne. Három hetet töltöttünk most el pihenéssel, felfedezéssel – nem a megszokott módon és alacsony költségvetéssel.
Leírom részletesen a programunkat, hátha valakinek ihletet ad.
Előkészületek
Idén sem az utazási irodák katalógusát böngészve terveztük – szerveztük meg a nyaralást. Igazából az egész úgy kezdődött, hogy júniusban az ovi felé jelezni kellett, hogy mikor vinném a Gyereket. Ott, és akkor úgy döntöttem, hogy nem viszem. Most még GYED-en vagyok, talán ez az utolsó olyan nyarunk, amit teljes „nyugalomban” együtt tölthetünk. Ezek után már „csak” programokat kellett kitalálni.
Gondolom nem lepek meg senkit azzal, hogy egyedülállóként, GYED-en, lájtos home-officeban, a világ végi, omladozó kertesházunkban <3 nem vagyok anyagilag a topon. Sőt! Így ehhez mérten nézelődtünk, milyen lehetőségeink vannak. És a fő szempont az volt, hogy egy másfél és egy három és fél éves kislánykáknak élmény legyen.
Első nyaralás – az „itthon” felfedezése
Ahogy elkezdődött a vakáció, már meg is érkezett hozzánk a Húgom (akivel genetika nem igazán, de őszinte, testvéri szeretet annál inkább összeköt). Ő 14 éves, most ballagott. Az érkezésének napja lázas készülődéssel telt: ünnepséget szerveztünk neki. Ami igazából annyiból állt, hogy vettünk lufikat és sütit, rendet raktunk, takarítottunk, a kertből vágtunk néhány szál virágot, és ajándékokkal együtt, gondosan elhelyeztük az asztalon. Emellé a nagyobb Lányomnak már természetes volt, hogy szép ruhába bújjon.
Itthoni program volt még az is, hogy több szomszéd faluba „elutaztunk”, kipróbáltuk a fagyizókat, körbejártuk a tereket, szép épületeket, pancsoltunk a szökőkútban, és felfedeztünk új játszótereket. Ezeket nem csak ilyen „átrohanok a Pennybe” típusú, spontán elintéznivalóként csaptuk össze, hanem gondosan megterveztük, és így már reggeltől lehetett várakozni.
Elmentünk strandra. Tóra! Nálunk ez is olyan program, ami felér egy ünneppel – egyedül nem igazán merek a Lányokkal elindulni, de így segítséggel végre felavathattuk az úszógumikat.
És a céges – bankos elintéznivalómat is sikerült úgy megoldani, hogy inkább egy kis városnézésnek, és természetesen fagyizásnak tűnjön.
Második nyaralás – vendégségben egy nagyvárosban
Az itthoni móka után Miskolcra indultunk, a mi vendégeskedésünk kezdődött a Húgoméknál. Ez már nekem is sokkal inkább nyaralás volt. Se főzés, se takarítás, se 0-24 órás gyerekfelügyelet.
Már gyorsan a második este sikerült is hamar ágyba dugni a Lányokat, így mi borozással töltöttük a szabad órákat. Ezután minden nap jutott pár óra szabadság, vagy egy látogatás a manikűrösnél, vagy csak egy sima boltozás, ahol még nézelődni is lehetett, nem csak célirányosan rohanni. Igazi felüdülés!
Persze itt sem maradtak el a szervezett programok. Rengeteg, szuper lehetőség van errefelé, hogy a gyerekek jól érezhessék magukat.
Elsétáltunk a Tündérkertbe, ami egy igazán mesébe illő park, alkalmas szaladgálásra, szájtátásra, csodálkozásra, bújócskázásra és természetesen az elmaradhatatlan fagyizásra.
Ellátogattunk a Maya-parkba, egy hatalmas kültéri játszóházba. Tökéletes kifárasztó és térdlehorzsoló hely, csúszdákkal, mászókákkal, függőhidakkal.
Kipróbáltuk a kisvasutat, amin a Lányok aludtak egy kicsit, aztán Lillafüredre érkeztünk, ami szuper kirándulóhely. Van vízesés, szobrok, kis játszótér. Tó és kastély, és egy ilyen környezet éppen elég ahhoz, hogy megint elvarázsolódjanak a gyerekek.
Harmadik nyaralás – igazi nyaralás
Miskolc után éppen csak hazaszaladtunk két napra, utána pedig indultunk is tovább Egerszalókra. Nagyon szép, kellemes, hűvös erdei apartmanba érkeztünk, szuper kilátással, hatalmas terasszal. A Lányok (és én is) teljesen odáig voltunk érte. Meg persze Anyukám is, ugyan is így négyen mentünk, ezt a nyaralást tőle kaptuk ajándékba.
Minden napot úgy szerveztünk, hogy legyen reggeli program, délben pihenés, aztán egy délutáni kimozdulás is. A környék pihenésre, kikapcsolódásra, kirándulásra végtelen lehetőséget kínál. Heteket lehetne itt is eltölteni unatkozás mentesen.
Természetesen a Sódomb megcsodálása volt az első úti cél. Könnyen megközelíthető, így egy másfél éves babának is simán megy ez a túra (gyalogosan).
Minden irányban fürdőket találunk. Nekünk a kedvencünk Demjénben a Tófürdő lett. Többször is visszatértünk ide. A kialakítása nagyon gyerekbarát, sosem volt tömeg, és késő estig nyitva vannak.
Ellátogattunk a Felsőtárkányi-tóhoz. Elképesztően szép és nagy melegben is nagyon kellemes, hála a fáknak és erdőnek. A tó körbesétálása szintén egy baba-barát túra. Rengeteg állatot láttunk: halakat, pici békát, siklót, teknősöket; gyűjtöttünk tobozokat, kavicsokat, igazi felfedező körút volt.
A nyaralás végén még ellátogattunk Egerbe egy délelőttre. Ott a legnagyobb élmény az óriáskerék volt. Hihetetlenül bátran és fegyelmezetten vágtak bele a Lányok.
Az „egyedül nyaralás” kellékei
Ahhoz, hogy egy ilyen nyaralás – sorozat összejöjjön, a következők elengedhetetlenek:
- A segítség. Ha nincs a Húgom, az Ő Anyukája, az én Anyukám, akkor ez a rengeteg program nem ment volna. A két kicsivel nem biztos, hogy ekkora túrákba, strandolásokba belevágtam volta. Sőt, biztos, hogy nem. Annyira hálás vagyok nekik, hogy azt tényleg szavakba sem tudom önteni.
- Kreativitás. Biztos vagyok benne, hogy az ország bármely részén vannak „látnivalók”. (Vagy igazi látnivalók is.) Csak egy kicsit szét kell nézni, körül járni a környéket. És egy addig még nem látott szökőkutat vagy fagyizót is lehet úgy tálalni, hogy abból élmény legyen.
- Számolgatás. Persze enélkül sokkal felhőtlenebb lehetne, de azért így sem volt vészes. Előre meg kellett tervezni az utakat, megnézni a belépőket, figyelni a kuponokat, és ennek fényében útra kelni.
Nekem felejthetetlen lett ez a nyár. Remélem a Lányoknak is (vagy legalább is majd ha mesélek nekik róla, akkor bennük is majd ilyen jó érzéseket kelt).
EgyedülAnya további cikkei:
Szerző: EgyedülAnya
