A koraszülöttek világnapja lassan két hete volt, de még nem írtam róla.
Minden évben más élmény az előkészület és a kórházi „ünnepnap”. Nyilván ez abból is fakad, hogy a babámból lassan kisfiú cseperedett és most már ott állok és várom nap mint nap az iskola kapuban, az emlékek pedig távolodnak.
Azt kell mondanom, hogy örülök mert látom, hogy egyre több ember érdeklődik, ilyenkor előtérbe kerülnek a szülők az ápolók az orvosok és az, hogy mit tegyünk a babákért/babánkért. (arra mindig figyelj, hogy az információ hiteles forrásból legyen)
Idén a „felismerés” jött el. Hét év távlatából így tudom röviden leírni az idáig vezető utat:
Sokk, tanulás, ösztön, fejlődés, segítés.
Idén rengeteg kisbabás anyukával beszélgettem. Érdekes volt. Meglepődve kérdezték, hogy Én is koraszülő vagyok?….vagy volt aki láttam hogy a kisfiam „méregeti”….amúgy ismerem ezt az érzést is. Korábban jó volt nekem is látni nagyobb volt koraszülötteket és beszélgetni velük.
A FELISMERÉS pedig, hogy voltam önkéntes (jelentése: hozzáadott értékként jelenik meg a civil szervezet életében.) és jelenleg tag vagyok a Melletted a Helyem Egyesületnél, ezzel pedig aktív tetteim határozzák meg a jövőt.
A fejlődés és tanulás sosem áll meg!
https://www.mellettedahelyem.hu
https://lolkashop.hu/babaruha/koraszulott
A végén pedig szeretném örök hálám kifejezni Juditnak. (LOLkashop.hu) Évek óta készítünk együtt „kora kampányokat”, rengeteget támogatja munkánkat! Nem, ő nem koraszülő, de Anya. Következő évben pedig folyamatosan fogtok róla hallani. 🙂
