Azon emberek közé tartozom, aki állandóan keresi az „újat”, kísérletezik, tanul, alkotja a saját varázskertjét. Szinte gyerekkorom óta megvan bennem az az érzés, ha látok egy sminket, vagy egy gyönyörű kontyot, nekem meg kell alkotnom. De ugyanez az érzés fog el, ha például látok egy gyönyörű csokrot fényképen. Nekem meg kell csinálnom azt, vagy hasonlót, csipetnyi újdonsággal fűszerezve. Ezek a területek mindig megmozgatják a fantáziám. Van aki a sütésben, a varrásban éli ki vágyát a „művészet” iránt, és az is mennyire jó lehet, de valahogy ezek nem hoztak lázba, inkább ezen területeknél maradok a kóstoló és viselő. 
Készítsük el a saját varázskertünket, tündérkertünket!
Körülbelül egy éve, láttam egy külföldi oldalon egy kis „varázskertet”…hát imádtam! Mi nem kertes házban élünk, sőt be kell vallanom, hogy nagyon sok növényt „megöltünk” már, vagy a túlöntözéssel, vagy a nem öntözéssel. Na de ez a kert…rögtön láttam, hogy ez a MIÉNK! Elkezdtem keresgetni, kutatni a kis „hozzávalókat”…és megszülettek a TÜNDÉRKERTEK. Rémegyszerű és nagyszerű! Azóta, ahogy az egyik barátnőm mondta, Tündérkeresztanya lettem…és gyártom mindenki örömére a kiskerteket!
