Mónival először, menyasszonyi ruha kiválasztásánál találkoztam. Együtt jöttek az akkor még vőlegényével, és látszott közöttük valami érdekes harmónia. Mindig sok kérdést teszünk fel, na nem csak a kíváncsiság hajt minket:), hanem hogy kicsit tájékozódjunk, lássunk valami képet a menyasszony személyiségéről. Például, ha valami műtéti heg, vagy baleset nyoma van, azt is sokszor megemlítik, így volt Móninál is, és egyre mélyebben belementünk a „történetébe”.

Egy nagyon komoly autóbaleseted volt, amikor is megváltozott sok minden. Volt egy „előtte életed” és egy „utána életed”. 

Kezdjük az elején. Valami ilyen maradt meg a korábbi beszélgetésünkből, hogy felébredtél a kórházban és nem emlékeztél semmire és senkire. Hogy képzeljük ezt az időszakot? Meséltek a hozzátartozók, vagy képeket néztél? Milyen szervi problémáid lettek?

„Szóval a balesetem 2017 augusztus végén volt a Bécsi úton, ütköztem egy teherautóval és utána nekimentem egy oszlopnak is…Szóval a 2. csigolyám eltörött, nyakmerevítőm volt sokáig és az egyik bordám megrepedt…Először a honvéd kórházban voltam kb. 1 hónapot az intenzív osztályon és utána az OORI-ban, az országos rehabilitációs intézetben, ez van Budakeszi határán 2018 március elejéig.

Az egyensúlyomat vesztettem el teljesen, szóval biciklizni és síelni pl.: már nem tudok, de nem tudom, hogy ha folyamatosan próbálkoznék, akkor nem menne-e. Mesterséges kómában voltam kb. 2 hétig, ez még a Honvéd kórházban volt. Meg nem tudtam beszélni, szóval nagyon csúnyán írtam egy füzetbe, ez volt az egyetlen kommunikációs ” felület”, én meg értettem mindenkit.

A nem emlékeztem senkire úgy nézett ki, hogy azokra a személyekre, akiket x éve ismerek, igen, teljes mértékben felismertem. Paszkál volt az egyik olyan személy, akit örültem, hogy láttam, de igazából nem tudtam pontosan, hogy ki is ő. Mivel minden nap látogatott, így gondoltam, hogy fontos lehet, és nem is kérdeztem konkrétan tőle semmit.  Azt még tudni kell, hogy mi a balesetem előtt kb. 10 hónappal voltunk együtt, szóval nem tekinthető szerintem régi ismeretségnek. Családtagokat, barátnőket természetesen igen, felismertem rögtön.”

Mesélj kérlek a hosszas rehabilitációról, ennek a lelki hatásáról. Hogy éled meg nőként? Lettek fontossági sorrendek? Van egy kiállításod is, mert festesz. Ez a baleset után lett egy kikapcsolódási forma, vagy már előtte is foglalkoztál ezzel.

„Amúgy tolószékben voltam konkrétan szeptember közepétől, december végéig talán, utána rollátort használtam egy ideig és szerencsére utána rögtön mehettem és bot nélkül, szóval botom nem volt :).

 A balesetem előtti kb. 2 évre nem emlékszem, amúgy meg nagyjából mindenre. Aminek örültem, hogy a nyelveket pl. nem felejtettem el egyáltalán vagyis angolul beszélek talán elég jól, franciából meg középfokúm van, elég sok mindent értek, de hát bőven nem tudok folyékonyan beszélni..” „A rehabilitációm az OORI-ban kezdődött, 2017 szeptember közepétől voltam ott. A -1-őn kezdtem itt voltam kb. 5 hétig és már nagyon vártam, hogy felkerüljek a 2.emeletre, ahol már tényleg voltak foglalkozások és a rehabilitáció zajlott. Amíg a -1-őn voltam nagyon sokat aludtam..ez az agysérültek osztálya, nekem bal oldali ataxiám van. Akkoriban az alvás segített nekem nagyon sokat.”

„Aztán 2018 március elején engedtek ki, akkor már valamennyire tudtam beszélni, meg járni is szerencsére . De onnan saját rehabilitáció zajlott. Jártam logopédushoz, korábban foniáternél is voltam, sokkal később pszichológust kerestem fel. Jártam sokat 3D vertical-ra, ott szerintem mozgásilag nagyon sokat fejlődtem. De ezt már korábban is elkezdtem, még az OORI-s időszakban, amikor tolószékben voltam. Ezt egy ottani kosaras lány mondta, mert neki a kosaras testvére is ott volt az OORI-ban és Paszkálnak ezt említette.”

 „A balesetem után kezdtem el újra festeni a szabadidőmben. Így elég sok képet sikerült festenem és sikerült kiállítást szerveznem a Café Vianba (Liszt Ferenc tér). Aztán bejött a COVID és így kicsit később tudtuk ezeket a képeket átvinni a Hercegprímás utcai Café Vianba (ez azóta bezárt a COVID miatt). Aztán később néhány képemet kiállíthattuk a Crafty bárban( Tompa utca). Utána a Várkert bazárban volt egy kiállítás, ami Faragó Géza plakátjait mutatta be (Törley pezsgő, Tungsram, Corvin áruház stb. ) és akkor jött az ötlet, hogy kiválasszak a plakátokból néhányat és fessem meg azokat reklámszövegek nélkül. Aztán ezeknek is helyet kerestem, 8 db-ot festettem meg és sikerült elérnem, hogy a Váci Greens egyik falszakaszán ki legyenek állítva. Így voltak április közepéig 2023 februárjától, aztán átvittük ezeket a Fahéj Caféba (Semmelweis utca) Deák térhez közel. Ott is sokáig voltak, aztán a korábban kiállított képeimből 8 db-ra cseréltük a Fahéj Caféban, még nem tudom, hogy meddig lesznek ott, mert a nyár az elég kaotikus ilyen szempontból, hivatalosan 1 hónapig lehetnek kiállítva ilyen helyeken a képek. A Crafty bárban lesznek kirakva a Faragó Géza plakátjai inspirálta festményeim július 9-től. A munkám pedig igazából ugyanaz maradt, mert marketing incentive coordinator vagyok most is, Közben kellett csinálnom olyan feladatot is, amit nem igazán szerettem, de már túl vagyok rajta szerencsére, és örülök annak és hálás is vagyok a Fordnak, hogy ők is kivárták, hogy teljesen el tudjam látni a feladatokat, amiket 1 coordinátornak kell. Annyi, hogy egykor Írországért voltam felelős, most pedig Ibérián vagyok, szóval most csoportban dolgozok.” „Még a történethez az is hozzátartozik, hogy futni szeretek és az orvosok korábban nem tudták megmondani, hogy egyáltalán fogok-e tudni valaha is futni. Szerencsére igen, ehhez is idő kellett, de tavaly már versenyeken is voltam és annyi változás történt, hogy most 6:30 mp körül futok egy kilométert régen azért 5:50 mp vagy max. 6 perc volt egy km. Szóval lassultam, de részemről ez a legkevesebb, meg hosszú távokat már annyira nem tudok futni. Eddig félmaratont futottam kétszer, már örülök, ha 7 km – et lefutok.”

A felépülés közben pedig eljutottunk a lánykéréshez, esküvőhöz. Erről mesélsz egy kicsit? A sminkelés közben, sokat ötleteltünk, hogy a két szemed egyforma legyen. Igaz, senkinek nem szimmetrikus az arca, de a baleset miatt, téged nagyon zavar a különbség. Ketten együtt, megoldottuk 🙂

„Lánykérésre 2022 december 24-én került sor a Gellért hegyen, mert anno mi Paszkállal először a Gellért-hegyen randiztunk, innen jött neki az ötlet. Mi 2016 novembere óta vagyunk együtt és már 2017 márciusától össze is költöztünk. 2023 februárjában kezdtünk el keresgélni és szervezni mindent, így találtam a facebookon is Rátok :). Utána pedig kicsi keresgélés után sikerült mindent megtalálni :).

„Szóval amit megtanultam, hogy sok mindenen csak az idő tud segíteni, azon is, hogy így lelkileg feldolgozzam a balesetemet. Voltam már sminkesnél is a Mac-ben, mert hiú vagyok és nagyon zavar, hogy a bal szemem kicsit kisebb lett, ezt ugye tapasztaltad is.  Meg szerintem már sokkal türelmesebb vagyok!”